Kiállítás groteszk alakok és témák egy sajátos, legbelső univerzumból
A kortárs festészet képes valóban értelmezhető képeket alkotni, ne tekintsünk hát rá idegenként – ez is lehetne az acb Kortárs Művészeti Galériában látható tárlat mottója. Sarki róka a Holdon, halat cipelő zöld lény, egy férfi mellkasából kinőtt erdei gombák és más groteszk témák: Sárvári Zita, a galéria munkatársa vezetett körbe bennünket az érdekes világban.
A kiállítás hét festőművész tizenhét, az ábrázolt alakok és a stílus terén is eltérő alkotását mutatja be: a fiatal generáció mellett két, náluk idősebb mester is kiállított a tárlaton, amelynek mozgatórugója a társadalmi jelenségekkel szembeni irónia, kritika, illetve a magánmitologikus témaválasztás – vagyis az alkotó fantáziájában megszülető lények, avagy a valóság elemeinek sajátos nézőpontú ábrázolása – mondta lapunknak Sárvári Zita. „A tárlat koncepciója az volt, hogy a kortárs magyar festők olyan műveit állítsák ki, amelyek valamiféle személyes hangvételről árulkodnak”. A visszavonulás, amely elzárkózásnak tűnik, de valójában erős társadalomkritikát takar, központi szervezőerő. A kurátor elmondta: az összes kép hagyományos műfajú – tehát festmény –, ám a művészek az anyaghasználat terén újítottak. Zománcfesték a vásznon, vagy olaj a merített papíron, sőt egy régi, értéktelen újrafestett kép is szerepel itt.
Sárvári Zita kiemelte Szűcs Levente képeit, a Cipekedő lényt és a Nagy szörnyet, amelyek a végletekig leegyszerűsített, szinte gyermeki ábrázolásmódjukkal csendes bájt sugároznak. „Király Gábor művei, amelyek merített papírra festett élénk színeikkel, bánatosan, szinte esetlenül ácsorgó figuráikkal Gauguin alkotásait juttatják a látogató eszébe. Szenteleki Gábortól most majdhogynem klasszikus szépségű festmények szerepelnek, az Egyet ide, egyet oda című kép – groteszk témája ellenére, hiszen egy férfi mellkasán növő gombákat szüretel a másik alak – csaknem Caravaggio stílusát idézi, éles fény-árnyék hatásokkal és a szinte fényképminőségű ábrázolással” – mondta Sárvári Zita. Másik képén, az Elszántan termő fiún szintén gombák szerepelnek: a kurátor elárulta, hogy a festő egy szürreális álom után – amelyben lábszárán erdei gombák nőttek ki – döntött úgy, hogy ezt meg kell festenie.
Karácsonyi László a bizánci ikonfestészetből merített Maryonaut című képéhez, amelyben egy ikonszerű Szűz Mária-alak tekint le ránk – az űrhajósok szkafanderében. Az űrutazás más képein is megjelenik, az On the Moon címűn egy űrhajós sarki rókát sétáltat égi kísérőnk felszínén…Roskó Gábor az ismert szocreál kép, a Levél a frontról című festmény egy példányát a lomok közül mentette ki évekkel ezelőtt, most pedig néhány alakkal – gömb alakú manó, tükörtojás – kiegészítette, mondta Sárvári Zita; hasonló kifigurázása a korszaknak a Művház című Kósa János-kép, amelyen egy beatzenekar koncertjét láthatjuk, előttük a transzparens: Éljen november 7! Kis Róka Csabától a Vitalitás pedig önmaga iróniája: címével ellentétben valamiféle apokaliptikus jelenetet ábrázol.
Zsiray-Rummer Zoltán, Magyar Hírlap online (2010. 09.14.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése