Kiállítás groteszk alakok és témák egy sajátos, legbelső univerzumból
A kortárs festészet képes valóban értelmezhető képeket alkotni, ne tekintsünk hát rá idegenként – ez is lehetne az acb Kortárs Művészeti Galériában látható tárlat mottója. Sarki róka a Holdon, halat cipelő zöld lény, egy férfi mellkasából kinőtt erdei gombák és más groteszk témák: Sárvári Zita, a galéria munkatársa vezetett körbe bennünket az érdekes világban.
A kiállítás hét festőművész tizenhét, az ábrázolt alakok és a stílus terén is eltérő alkotását mutatja be: a fiatal generáció mellett két, náluk idősebb mester is kiállított a tárlaton, amelynek mozgatórugója a társadalmi jelenségekkel szembeni irónia, kritika, illetve a magánmitologikus témaválasztás – vagyis az alkotó fantáziájában megszülető lények, avagy a valóság elemeinek sajátos nézőpontú ábrázolása – mondta lapunknak Sárvári Zita. „A tárlat koncepciója az volt, hogy a kortárs magyar festők olyan műveit állítsák ki, amelyek valamiféle személyes hangvételről árulkodnak”. A visszavonulás, amely elzárkózásnak tűnik, de valójában erős társadalomkritikát takar, központi szervezőerő. A kurátor elmondta: az összes kép hagyományos műfajú – tehát festmény –, ám a művészek az anyaghasználat terén újítottak. Zománcfesték a vásznon, vagy olaj a merített papíron, sőt egy régi, értéktelen újrafestett kép is szerepel itt.
Sárvári Zita kiemelte Szűcs Levente képeit, a Cipekedő lényt és a Nagy szörnyet, amelyek a végletekig leegyszerűsített, szinte gyermeki ábrázolásmódjukkal csendes bájt sugároznak. „Király Gábor művei, amelyek merített papírra festett élénk színeikkel, bánatosan, szinte esetlenül ácsorgó figuráikkal Gauguin alkotásait juttatják a látogató eszébe. Szenteleki Gábortól most majdhogynem klasszikus szépségű festmények szerepelnek, az Egyet ide, egyet oda című kép – groteszk témája ellenére, hiszen egy férfi mellkasán növő gombákat szüretel a másik alak – csaknem Caravaggio stílusát idézi, éles fény-árnyék hatásokkal és a szinte fényképminőségű ábrázolással” – mondta Sárvári Zita. Másik képén, az Elszántan termő fiún szintén gombák szerepelnek: a kurátor elárulta, hogy a festő egy szürreális álom után – amelyben lábszárán erdei gombák nőttek ki – döntött úgy, hogy ezt meg kell festenie.
Karácsonyi László a bizánci ikonfestészetből merített Maryonaut című képéhez, amelyben egy ikonszerű Szűz Mária-alak tekint le ránk – az űrhajósok szkafanderében. Az űrutazás más képein is megjelenik, az On the Moon címűn egy űrhajós sarki rókát sétáltat égi kísérőnk felszínén…Roskó Gábor az ismert szocreál kép, a Levél a frontról című festmény egy példányát a lomok közül mentette ki évekkel ezelőtt, most pedig néhány alakkal – gömb alakú manó, tükörtojás – kiegészítette, mondta Sárvári Zita; hasonló kifigurázása a korszaknak a Művház című Kósa János-kép, amelyen egy beatzenekar koncertjét láthatjuk, előttük a transzparens: Éljen november 7! Kis Róka Csabától a Vitalitás pedig önmaga iróniája: címével ellentétben valamiféle apokaliptikus jelenetet ábrázol.
Zsiray-Rummer Zoltán, Magyar Hírlap online (2010. 09.14.)
Mindenütt a jövő retrója, vagy éppen fordítva, a historizáló múlt hever darabokban, mint Kis Róka Csaba romantikus horror jeleneteinek szereplői. Karácsonyi László zománcfestékkel készít űrbéli szentképeket az asztronauták lelki üdvéért, Szenteleki Gábor szürreális barokk piktúrája legális tudatmódosítóként fogyasztható, Kósa János nosztalgikus pannói pedig meggyőzően demonstrálják, hogy a Kádár-korszak valamennyi furcsasága földönkívüli beavatkozás eredménye volt. Mesékre minden felnőttnek szüksége van, és e tárlat bőven szolgál ilyesmivel. Képzeletbeli utazásunk során még csak nem is kell megkerülnünk az Üveghegyet, elég, ha eljutunk egy Király utcai kereskedelmi galéria meglepetésekkel teli falai közé.
